DÁTUM / NÉVNAP


HIRDETÉSEK

Szőke Imre e.v.
2431 Perkáta
Dr. Baráth Károly u. 51/A
+36 (30) 378 5478
imre.szoke19[at]gmail.com

Hosnyánszki László klíma- és villanyszerelés Perkátán és környékén

PatikaPlus Gyógyszertár Dunaújváros Tesco

B&D Kft - Dunaújváros

Suli-Soft-Design: a webes alkalmazások akadálymentesítője

József Attila Könyvtár Dunaújváros

A Perkáta Online az MTI hivatalos hírfelhasználója

legifotok.hu - Magyarország a magasból

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

14. Gyermekkorom emlékei...
A PATAKTÓL A TÁVIRÁNYÍTÓS MOSÓ-SZÁRÍTÓGÉPIG...

Ma egy hét-nyolc éves gyerek is berakja a szennyest a gépbe, bepötyögteti a programot, hozzáönti az „intelligens” mosószert, és egy óra múlva kiveszi a tiszta, száraz ruhát. Közben nyugodtan teheti a dolgát. Ez ma természetes, mindennapi dolog. De nem volt ez mindig így...
Most arról mondok igaz mesét, hogy mindez, vagyis a nagymosás, hogyan zajlott az én gyermekkoromban, úgy 1950 tájékán.
Édesanyám a mosószódát a boltban vette. Nem kellett válogatnia, mert csak egy féle volt belőle, sima mosószóda, amit kilóra mértek. No meg volt a mosószappan, a Flóra, de azt édesanyám maga készítette.
A falusi házaknál régen egy kopott nagyobb vájlingban, vagy véndőben gyűjtötték össze a használt zsírokat, olajokat. Ehhez hozzátették, a disznótori szedett-vedett zsírokat is. Ebből főzték aztán, egy erre alkalmas nyári napon, a szappant. Hogy illata is legyen, egy-két marék rozmaringot dobtak a zsír közé, persze ha akadt a kiskertben. A szappanfőzés bizony egy egész napi munka volt.
Abban az időben az esővíz minden cseppje aranyat ért. Azt mondták, jó síkos, mosáshoz ez a jó, mert kevés szóda köll bele. De, hogy még kevesebb szódát kelljen venni, volt még egy praktikája a falusi embernek. Minden kút mellett volt egy hordó, amibe a fahamut összegyűjtötték. A hamura vizet tettek, amit pár nap múlva a mosásnál lemertek, majd újra felöntötték friss vízzel. Így a fahamutól állandóan jó síkos víz volt a hordóban.
Nálunk a mosónap a szerda volt. Édesanyám azzal kezdte a napot, hogy telehordta az 50 literes üstöt esővízzel és a lúgos vízzel, majd elkezdte melegíteni. Közben a fateknőt beleállította a kút melletti kádba, hogy dagadjon. Mikor meleg volt a víz, elkezdte a mosást. A teknőt két hokedlire tette. Egyik végén a szappan volt a másikon a gyökérkefe. Akkortájt a könnyű műszálas ruha ismeretlen volt. Minden ruhanemű kenderből, lenből, gyapjúból készült. Bizony hosszú perceken keresztül kellett egy-egy ruhát dörzsölni, gyúrni, hogy megtisztuljon. A vastag kemény damaszt ágyneműket, lepedőket édesanyám a teknő oldalára fektetve gyökérkefével sikálta. De azt hiszem az akkori asszonyok rémálma a férfiak munkásruhája, a „cájgruha” volt. Legalább ilyen keserves volt mosni a házi gyapjúból, kézzel kötött téli pulóvereket is. Előbb beáztatták a ruhát, majd az első mosóvízben az „örege” piszkot kinyomkodták, kidörzsölték, azután a második mosásnál lett igazán szép tiszta. Akkor még az öblítő ismeretlen volt. Viszont voltak „szépítő” praktikák.
Édesanyám az ünneplő ruhák, fehérnemük öblítővizébe néhány csepp „rúzsavizet, levendulavizet” öntött. Minden fehér anyagot kékítővel tett még fehérebbé. A kötött ruhákon kívül, szinte mindent keményített. Egyrészt, hogy szépek legyenek, másrészt, hogy könnyebben lehessen vasalni őket. A forrásban lévő vízbe kenyérlisztet szórt, majd leszűrte, hogy csomómentes legyen. Ez volt az akkori keményítő. Végre az összes kimosott ruha ott sorakozott a nagylavórokban. Most már a teregetés az égieken múlott. Ha szép idő volt, akkor az udvari szárítókötelekre teregettünk. Rossz idő esetén a padlásra kellett felcipelni a száradnivalót. Bizony meg volt a nagylavórok súlya, hiszen a mosógép mellett ebben az időben a centrifuga is ismeretlen volt.
Ha a ruhák lekerültek a szárítókötélről, szépen összehajtogatva a ruháskosárba gyűjtötte édesanyám őket. Általában pénteken vasalt. Ilyenkor bablevest főzött, prószát sütött, mert ezekhez sok fát kellett eltüzelnie a sparheltben. A vasaláshoz meg ugyebár sok-sok parázs kellett.
A mi utcánkban csak 1958-tól volt villany.
Sokszor gondolok az édesanyámra. Órákig görnyedt a fateknő felett, hogy szép legyen a fodros köténykém, hogy fénye ropogós legyen az ágynemű. Néha meg-meglóbálta a vasalót, hogy levegőt kapjon benne a hamvadó parázs. Bizony ő hat emberre mosott, vasalt. Soha nem panaszkodott, hanem még engem is türelemmel jókedvűen tanított az akkori fortélyokra. Természetesen én is ott mostam, vasaltam mellette a babaruhákat.
Emlékszem azonban még azokra az időkre is, amikor a nagymama a „Sajtos-köz” melletti patakban mosott, ha jó volt az idő. A mai gépesített világban talán hihetetlennek tűnik, amit leírtam, de az otthonomban őrzött gyermekkori kis fateknő, a nagymama sulykolója, mángorlója, azt hiszem magáért beszél.
A mosásról szóló igaz mesémet egy vidám történettel szeretném befejezni. A történet főhőse Romanóczki Pista bácsi. Ő volt a Gecseg tanya környékén lakó emberek ezermestere. Ha tönkre ment a varrógép, a vekkeróra, a bicikli, vagy éppen a lóistráng, hát az biztos, hogy Pista bácsi megreparálta. Egyszer meszelés alkalmával sajnálatos esemény történt a feleségével. Leesetett a létráról és eltört a keze. Pista bácsi, hogy megoldja a mosás problémáját, valami módon beleszerkesztett egy kereket egy bádoghordóba. Kívülre tett egy hajtókart, ezzel megalkotta a Romanóczki-féle mosógépet, úgy 1954 táján. Ha nem tett bele vizet, centrifugának használta. Sajnos a találmánya nem volt hosszú életű, mert a ruhák ezt a fajta gyűrődést nem igazán bírták. Közben a Mari néni keze is meggyógyult, és így ismét előkerült a fateknő meg a gyökérkefe. Pista bácsi fejében pedig már készen volt az új találmány. Motort szerelt a biciklire és elkészítette a Romanóczki-féle Dongót.

Igaz a mai gyerekek ezt a világot fatengős világnak mondják és kinevetik. Ám óva intem őket ettől! Mert múlt nélkül nincs jövő. Csak a múltból tanulva építhetjük a jövőt és élhetjük boldogan a mát.

Perkáta, 2011. szeptember 24.

Mészáros Zsuzsanna

Mészáros Zsuzsanna további visszaemlékezéseihez >>


Ez egy ingyenes Dreamweaver sablon, amelyet a JustDreamweaver.com készített.

Impresszum      Adatkezelési tájékoztató