DÁTUM / NÉVNAP


ESEMÉNYNAPTÁR
PONTOS IDŐ
TÁMOGATÓK

GYORS MEGOLDÁSOK KFT.
2431 Perkáta
Dr. Baráth Károly u. 51/A
+36 (30) 378 5478
fencontact@t-online.hu

PatikaPlus Gyógyszertár Dunaújváros Tesco

Forrás Mezőgazdasági Szövetkezet Perkáta

PEGÁZ Kft. Perkáta

Függetlenek Perkátáért Egyesület (FÜPE)

B&D Kft - Dunaújváros

Styx Temetkezési Kft. Perkáta

A Perkáta Online az MTI hivatalos hírfelhasználója

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

József Attila Könyvtár Dunaújváros

legifotok.hu - Magyarország a magasból

4. Gyermekkorom emlékei...
IGAZ MESE A TAKARÉKOSSÁGRÓL

      „- Asszonyok, itt vannak a rongyosok!
      Akármilyen ócska rongyért, tollért, bőrért, vasért,
      tányért, bögrét, poharat adok!”

Ha ezt a kis verset mi gyerekek meghallottuk, rohantunk ki az utcára, hogy a hang tulajdonosát megállítsuk. Mert, hogy nálunk ezek közül mindig akadt valami A padláson, vagy a fészerben, gondosan elrakva.
libatollRongy az ritkábban... mert ha a pulóvert kinőtte a nővérem, abba belenőttem én. Ha én is elnyűttem, akkor édesanyám kivette a két ujját, abból fuszekli a lett télre a csizmámba. A megmaradt mellényszerű ruhadarab „lélekmelegítő” néven szolgált tovább rajtam, a hidegebb hétköznapokon. Pályafutását azután felmosórongyként végezte.
Toll az viszont volt bőven a padlásunkon. A jobblétre szenderült kacsák libák ruházata tisztára mosva száradt a padláson. Nagy becsben volt tartva, mert 4-5 kacsa tolla már üzletet jelentett. Amíg mi megállítottuk tehát az ócskás lovaskocsiját az utcán, édesanyám már hozta is le a vékában a csereárút, gondosan szétrázogatva, hogy többnek látszódjon, és elkezdődött az alkudozás.

      „- No, ad-e érte 6 nefelejcses bögrét?
      - Ááá, nem ér az annyit jóassszony...
      - Hát ha teszek mellé még egy nyúlbőrt?
      - No egye fene akkor vigye a bögréket, de hozzon mellé egy szelet kenyeret
        ennek a pulyának is itt a kocsiderékban.”

Persze mire édesanyám eddig eljutott az alkudozással, addigra a szomszédasszonyok is hozták a nyúlbőrt, birkabőrt, tollat, rongyot, törött hasznavehetetlen kapát, gereblyét, vasat.

libaKözben az ócskások elmondták merre jártak honnan jöttek, hány faluban voltak a környéken, milyen a termés arrafele, Hoztak híreket, jókat, rosszakat. Havonta, kéthavonta jöttek. Megbízhatóak, becsületesek voltak, szinte hozzátartoztak a falu életéhez. Bizalommal voltunk egymás iránt.

Az én gyermekkoromban a lom, a szemét ismeretlen fogalom volt. A konyhai zöldséghulladékot megették a tyúkok, a kacsák. Az ételmaradék a malacoké volt, a csont meg a száraz kenyér a Sajót illette. A macskának meg már csak az egér maradt a padláson.
Felhasználatlan papírhulladék sem maradt a háznál. A selyempapír, cukros, vagy lisztes zacskó kisimítva élére hajtva várokozott a konyhaasztal fiókjában vetőmag raktározására, csomagolásra, egyéb újrafelhasználásra. A kartondobozba a kiskacsák, kiscsirkék költöztek, utána gyújtósként a kályhába került. Az újságot a padláson gyűjtöttük madzaggal szépen összekötve.
fakocsiAugusztus utolsó hetében volt a papírgyűjtés az iskolában. Mi a bátyámmal föltettük az újságkötegeket a kis fakocsinkra, és húztuk keresztül a falun. A tanító néni lemérte, és az árába új füzetet, színes ceruzát, tintát, vonalzót adott. Vagyis ami szemét lett volna, az tanszerré változott. De vigyázni kellett az iskolai tankönyveinkre is. Ha szépen rendben volt voltak, nem voltak összefirkálva, nem voltak szamárfülesek, az év végén fél áron visszavásárolta őket az iskola.

tankönyvMi szerencsések voltunk, mert minden évben új tankönyvünk volt, de bizony voltak olyan osztálytársaink, akik csak az így visszaadott használt könyvből tudtak tanulni. Érdemes volt hát vigyázni a tanszerre, mert az is jól járt aki eladta őket, és az is aki megvette. De a legnagyobb haszon az volt, hogy nem lett a drága jó tankönyvekből szemét.
A mai eszemmel már tudom, hogy sok erdőt és tiszta vizet mentettünk meg így unokáink számára. Igaz, hogy az én gyermekkoromban még műanyag nem igen volt, de az üvegeket az utolsó szálig visszaváltották, legyen az sörös-, tejes-, boros-, vagy éppen befőttes üveg. Persze csak akkor, ha nem került bele paradicsomlé, bodzavirágszörp, vagy szilvalekvár.

bodzaElmesélem még azt is, hogyan kerestük meg a tanszerek árát a nyári szünetben, tulajdonképpen játszva.
Az első gyógynövény, amit gyűjtöttünk, az a bodzavirág volt. Azután következett az akác, a hárs, a kamilla és a kakukkfű. Mi gyerekek ezeket ismertük és gyűjthettük. Néha utcabeliekkel, néha osztálytársaimmal. Volt úgy hogy kiskocsival, biciklivel, vagy éppen csak gyalog. Kirándultunk a „mélyvölgybe”, Kisperkátára vagy csak a szőlőhegyre. Persze a rét a patakpart az erdőszél mind-mind tele volt ezekkel a növényekkel. Mire elfogyott a kacsazsíros kenyér meg a málnaszörp, megtelt a biciklikormányon a két karkosár, is.
A felvásárló egy idős bácsi volt, igazi nevét a mai napig nem tudom. Mi „Genát” bácsinak hívtuk. A faluban szinte minden embernek volt valami ragadványneve. Ez nem csúfnév volt, csupán a megkülönböztetést szolgálta. Az én édesapám a „csarnokos” Mészáros volt, de volt „nyuszi” Mészáros, „cézár” Mészáros, „tarka” Mészáros.
Ez a Genát bácsi mindig megengedte, hogy fölmásszunk vele a hatalmas padlásra, ahol száradtak a gyógyfüvek. Elmesélte nekünk, melyik mire való, hogyan kell használni, mire kell vigyázni. Néha segíthettünk neki forgatni vagy zsákba rakni a növényeket.
A nyáron játszva, kirándulva összegyűjtött kis pénzből szeptemberben megvehettük az új iskolaszereket.

Nem voltunk annyira szegény emberek, hogy muszáj lett volna takarékoskodnunk.
Vagy talán éppen azért nem voltunk olyan szegények, mert takarékoskodtunk?

Mészáros Zsuzsanna

Mészáros Zsuzsanna további visszaemlékezéseihez >>


Ez egy ingyenes Dreamweaver sablon, amelyet a JustDreamweaver.com készített.

Impresszum      Hasznos linkek      Linkcsere feltételei      Adatkezelési tájékoztató

eXTReMe Tracker