DÁTUM / NÉVNAP


TÁMOGATÓK

GYORS MEGOLDÁSOK KFT.
2431 Perkáta
Dr. Baráth Károly u. 51/A
+36 (30) 378 5478
imre.szoke@hotmail.com

GDPR Vigh György adatvédelmi tisztviselő DPO Perkáta Budapest

Corner virágüzlet Szabadegyháza Szabadság tér 8. Üzletház

PatikaPlus Gyógyszertár Dunaújváros Tesco

Forrás Mezőgazdasági Szövetkezet Perkáta

PEGÁZ Kft. Perkáta

Függetlenek Perkátáért Egyesület (FÜPE)

B&D Kft - Dunaújváros

Styx Temetkezési Kft. Perkáta

A Perkáta Online az MTI hivatalos hírfelhasználója

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

József Attila Könyvtár Dunaújváros

legifotok.hu - Magyarország a magasból

9. Gyermekkorom emlékei...
SZÁLL A MESE SZÁJRUL SZÁJRA

„Száll a madár ágrul ágra,
      Száll a mese szájrul szájra...”

Igaz mesémben nem tudom mennyi az igazság, de van valami alapja az bizonyos...
Kisgyerek voltam, amikor a téli estéken kukoricamorzsolás, tollfosztás, szatyorfonás, vékakötés közben az idős emberek meséit hallgattam. Nem volt rádió, nem volt televízió, sem internet. Szomszédok, nagyszülők egy-egy tál töpörtyűs vakarcs, egy kancsó bor mellett megbeszélték az életüket, a mindennapjaikat, régmúlt időkről anekdotáztak.
Ezekből a régi történetekből ismertem meg a perkátai földek, dűlőutak neveit.
A faluvégi „vöröskuti” telepnél kezdődött a „rokkantdűlő”. Vajon honnét kapta a nevét?
Az első világháború hadisebesültjeinek kárpótlásul földet osztottak. Csepecz öregapám hét lőtt sebéért 2 hold földet kapott ebben a dűlőben. A „Zsöllérek” mit jelent? A szájhagyomány így őrizte meg azt a dűlőt, ahol a Győry grófnő 200 négyszögöl szőlőföldet osztott a zsellérjeinek.
Mi rejtőzik a „Selyem major” szó mögött?
A grófnő több ezer merinó birkája, melyek selymes gyapja volt a névadó. Amerre végig legeltették őket, és ahol délben visszafordították a nyájat, a puszta neve „Bárányjárás”
Többször is hallottam, hogy a Perkátát keresztülszelő főút, a „Betyár út” Rózsa Sándor nyomát őrzi. A Bakonyból jövet, az Alföldre tartva még búvóhelye is volt a betyárnak Perkátán.
A „Sajtos-köznél” lévő magas partoldalba ásva volt a rejtekhelye, melynek több kijárata is volt. De azt beszélték, volt búvóhelye a „csiróban” is. A régi „Kálóczki bolt” táján meg a szeretője bújtatta.

„- Jó estét fiam!
- Jó estét tekintetes úr!
- Mi hír van János?
- Minden rendben van tekintetes úr.”

Ezt a párbeszédet édesapám egyedül folytatta le, dinnyeőrzés közben. A dinnyeföld ugyanis, aminek az éjszakai pásztora volt, a „Boszorkánysarokban” volt.
Ebben a dűlőben pedig férfiembernek napnyugta után egyedül tartózkodni nem volt tanácsos. Jókat nevettünk édesapámon, ahogy mórikálva előadta az egyszólamú párbeszédet, amibe tücsköt-bogarat összehordott, csakhogy a boszorkányok ne higgyék, hogy ő egyedül van.
Erről a boszorkánysarok dűlőről még nagyapám is szokott mesélni. Őt állítólag még meg is rontotta egy boszorkány, úgy hogy valami javasasszony tudta aztán csak meggyógyítani.
Ez a javasasszony a „Búgervároson” lakott. Igazi nevét a mai napig sem tudom, de mindenki csak „Fekete macskának” hívta.
Ha délutános voltam az iskolában, édesanyám otthonról így engedett el:
„- Mielőtt a „Fekete macska” házához érsz, menjél át a másik oldalra, és csak a köröszt után gyere vissza erre az oldalra, mert ez az öregasszony egy boszorkány, nehogy megrontson!”
De volt a „Búgervárosnak” még egy különleges alakja: a „virágos” Tera néni.
Őt még felnőtt koromban is ismertem. Kedves, melegszívű néni volt, cseppet sem boszorkány formájú.
Sokak szerint a szemmel megvert emberek gyógyítója volt. Imával és ráolvasással gyógyított. Nagy ismerője volt a gyógyfüveknek is. Teákat-kenőcsöket készített belőlük.
Édesanyám sokszor elmesélte, hogy a bátyám nem maradt volna életben a háború alatt, ha a Terka néni nem imádkozott volna rá.
Nem tudom, hogy mennyire volt ereje az imának vagy a benne való hitnek. Modern ember azt mondja, ezek csak buta babonák.
Akkor én most mire véljem a tv távjóslóit, távgyógyítóit a XXI. században...
Vagy erről meg a dédunokám ír majd igaz meséket?
Most, ha köhög a gyerek, hát vesz neki az anyuka a gyógyszertárban egy doboz tablettát. Mellékhatásairól meg kérdezhetjük orvosunkat, gyógyszerészünket... ugye ismerős az elhadart szöveg...
Ha én gyerekkoromban köhögtem, édesanyám birkafaggyúval megkent egy konyharuhát, azután a mellemre tette. Vöröshagymahéjból teát főzött, amibe jó sok mézet tett. Ecetes ruhával megtörölgette a homlokomat, a két tenyeremet, meg a talpaimat és bontott nekem egy üveg befőttet. Gyerekszemmel gyakrabban szerettem volna kicsit beteg lenni, nemcsak a befőtt miatt, hanem mert olyankor nem csak este, hanem nappal is mondott nekem igaz mesét, amíg engem gyógyítgatott.
Ha megszúrta a tüske az ujjamat, érett paradicsomot tett rá. Ha megcsípett a méhecske, vöröshagymával, petrezselyemmel dörzsölte be. Ha valami forró fröccsent ránk, tojásfehérjével kente be.

Mi volt az igaz a boszorkánymesékből?
Volt-e ereje az imának?
Volt e gyógyító erő a gyógyfüvekben?
Én ezekre a kérdésekre nem tudom a választ... Én csak az életemet mesélem, úgy ahogy én megéltem… úgy ahogy a szüleim, nagyszüleim éltek.
Balázs mama 80 éves elmúlt, amikor ezt mondta:

„- Julcsikám elszaladok ide Mélykútra a Vicánkhoz, mire etetni köll, okonodásra visszaérek.”

Mélykút akárhogy is számolom, ide vagy 8 km. A nagyanyám 92 évet élt.
A gyúrt tésztába 2 tikmonyt ütött...
A malacoknak egy verdunk kukoricát öntött...
A disznótoron apró húsokból jó fűszeres kervavicát készített...
Ha fázott magára vette a puruckát...

Ugye, jó hogy leírtam ezeket a régi szép szavakat, még mielőtt teljesen elfelejtjük őket.

Szerintem, ha az emberfia nem őrzi a múltját, ugyan miből lesz az unokáinak jövője...

„Száll a madár ágrul ágra,                  
Száll a mese szájrul szájra...”

Mészáros Zsuzsanna

Mészáros Zsuzsanna további visszaemlékezéseihez >>


Ez egy ingyenes Dreamweaver sablon, amelyet a JustDreamweaver.com készített.

Impresszum      Hasznos linkek      Linkcsere feltételei      Adatkezelési tájékoztató

eXTReMe Tracker